Kanada hatalmas és változatos ország – ha valaki szereti a természetet, a kalandokat, vagy egyszerűen csak kiszakadna a hétköznapokból, itt biztosan megtalálja a számítását. Képzelj el végtelen erdőségeket, égbe nyúló hegycsúcsokat, kristálytiszta tavakat és olyan vadon élő állatokat, amiket eddig csak természetfilmekben láttál. De Kanada nemcsak a táj miatt lenyűgöző – az ország kulturális sokszínűsége is igazán különleges. Több nemzet és hagyomány találkozik itt, amit minden városban érezni lehet, akár a gasztronómiában, akár az építészetben vagy az emberek mindennapi életében.
Hivatalosan két nyelven – angolul és franciául – beszélnek, a nyelvi és kulturális arányok tartományonként nagyon eltérnek. Az angol nyelvű területeken könnyen boldogul az ember, de Québec tartományban a francia az úr. Itt egészen más hangulata van az utcáknak, az emberek mentalitásának – és ezt talán sehol nem lehet olyan intenzíven megtapasztalni, mint Montréalban. Ez a város igazi kulturális olvasztótégely, ahol a történelmi hangulat és a modern életstílus különleges egyensúlyt alkot. Montréalban tényleg úgy érezheti magát az ember, mintha egyszerre lenne Észak-Amerikában és Európában – és pont ez adja meg az egész hely varázsát.
Egy váratlan megálló
Costa Ricából tértem haza, amikor az Air Canada egyik járatával Montréalban kellett átszállnom. Az átszállás olyan hosszúra sikeredett, hogy nem tudtam ellenállni a kísértésnek: úgy döntöttem, kicsit belepillantok a városba. Még mindig a trópusi pálmafás partok képei kísértek, de amint kiléptem a reptér ajtaján, azonnal szembesültem a valósággal: hó mindenhol, dermesztő hideg, és persze semmi téli ruhám. Mivel nem volt mit tenni, mindent magamra vettem, amit csak találtam a kézipoggyászomban, és így vágtam neki a belvárosnak. Egy kedves taxis vett fel, aki rögtön idegenvezetőnek is bejelentkezett. A városról annyit mesélt, hogy alig győztem megjegyezni.

Vieux-Montréal – az óváros
Első megállónk a Vieux-Montréal, azaz az óváros volt. Macskaköves utcák és apró üzletek között sétáltam. Montréal európai arca itt mutatkozik meg igazán. A taxisom szerint ez a városrész a turisták egyik kedvence, és teljesen megértettem, miért. Itt találhatóak Észak-Amerika legrégebbi épületei. A Saint-Paul utca mentén sétálva úgy éreztem, mintha egy francia kisvárosban lennék, miközben a háttérben modern felhőkarcolók emelkedtek. A séta közben betértem egy csodás étterembe, ahol autentikus francia konyhát kóstoltam, ami igazán megkoronázta a látogatást.

Notre-Dame Bazilika
A Notre-Dame bazilika Montréal városképének meghatározó épülete.
Neogótikus stílusban épült, belső tere gazdagon díszített, színes üvegablakokkal, faragott oltárral és kék-arany mennyezettel.

Old Port (Vieux-Port)
Miután a Vieux-Montréalban eltöltöttem egy kis időt, a következő hely, amit meglátogattam, a híres Old Port (Vieux-Port) volt. A történelmi kikötő nemcsak a helyiek, hanem a turisták számára is egy népszerű helyszín. Sétálgattam a folyóparton, és bár az idő hideg volt, a friss levegő és a kilátás kárpótolt mindenért. Az óriási rakpart és a régi raktárépületek között teljesen más arcát mutatta a város.
Jacques-Cartier tér
A Place Jacques-Cartier a város egyik legforgalmasabb, legélénkebb területe. A tér környéke tele van éttermekkel, kávézókkal és üzletekkel. A teret gyönyörű, régi épületek övezik, és ha szeretnél egy kis ajándékot vásárolni, itt mindent megtalálsz.
Összegzés
Bár csak néhány órám volt, Montréal téli arca nagyon tetszett. A hóval borított utcák, a meleg fényekkel kivilágított épületek és az emberek kedvessége mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a rövid látogatás felejthetetlen élménnyé váljon.
Kanada hatalmas, és Montréal csupán egy kis szelete ennek a sokszínű országnak.
A vízumom még érvényes, így biztos, hogy nem ez volt az utolsó látogatásom. Legközelebb talán Toronto vagy Vancouver vár, vagy valami egészen más. Egy biztos: ez még csak a kezdet volt.
Galéria





















