Románia egy izgalmas és sokszínű ország, amely a Kárpátok hegyláncai, a Duna-delta vadregényes tájai és a Fekete-tenger partvidéke miatt vonzó úti cél.
Húgommal érkeztem, de mi inkább a kaotikus főváros felé vettük az irányt.
Bukarest nem szép a hagyományos értelemben, de van benne valami, ami megfog. Őszintén szólva, vegyes érzésekkel érkeztünk: tudtuk, hogy ez nem az a város, ami az Instagramon pózolna, de kíváncsiak voltunk, mit találunk a felszín alatt.
Egy gigantikus szimbólum – a Parlament-palota
Rögtön az egyik legismertebb látványosságnál, a Parlament-palotánál kezdtük. Ha azt mondom, ez az épület hatalmas, az nem is adja vissza az igazi méreteit. Brutális, nyomasztó és lenyűgöző egyszerre. Az idegenvezetőnk elmondta, hogy ez a világ második legnagyobb adminisztratív épülete, és ahogy végigsétáltunk a hatalmas termeken, meg is értettük, miért tartott évekig felépíteni.
A belső terek egyszerre voltak fényűzőek és ridegek – gigantikus márványoszlopok, nehéz szőnyegek és óriási csillárok mindenütt. Inkább a túlzást, mintsem a finom eleganciát képviselték. Ugyanakkor az épület méretei olyan monumentálisak, hogy muszáj tisztelettel nézni rá.
Óváros – a múlt és a jelen vibráló keveréke
Bukarest óvárosa, a Lipscani negyed, a város igazi szíve. Bár nem a legfényűzőbb vagy legjobban karbantartott óváros, amit valaha láttam, de éppen emiatt tetszett annyira. Ez az a hely, ahol minden sarkon meglepetés ér: egy omladozó, szocialista stílusú épület mellett díszes, régi templomok és hangulatos kávézók sorakoznak.
A macskaköves utcák között sétálva megálltunk a Stavropoleos-kolostornál, amely az egyik legkülönlegesebb látnivaló itt. Ez a kis ékszerdoboz a város forgatagában eldugott békét és nyugalmat árasztott.
Nagy hatással volt rám a Curtea Veche, az egykori fejedelmi udvar romjai is. Bár nem sok maradt meg belőle, mégis érdekes volt látni, hol uralkodott egykor Vlad Tepes, Drakula legendás alakja.
A modern és a posztapokaliptikus keveredése
A belváros gyalogosan is könnyen bejárható, és mi így is tettünk, még akkor is, ha néha elkapott minket egy kisebb eső.
Néha olyan érzésem volt, mintha egy posztapokaliptikus film díszletei között sétálnék. Egyik sarkon egy modern üvegépület csillog, a másikon egy betonmonstrum tornyosul. A város nem próbálja eltüntetni a múltat, inkább együtt él vele.
A Forradalom terén megálltunk pár percre, hogy átérezzük a hely jelentőségét. Itt zajlott a kommunista rendszer bukásának egyik legfontosabb eseménye, és ennek súlya még ma is érezhető.
Összegzés
Nem mondom, hogy Bukarest mindenki kedvence lesz, de ha nyitott szemmel és szívvel érkezel, garantáltan találsz benne valamit, amit megszeretsz.
Ha szereted a városokat, amelyeknek karaktere van, ahol minden sarkon érhet egy meglepetés, akkor Bukarestet neked találták ki. Egyszerre nyers, kaotikus és inspiráló – olyan élmény, amit nem fogsz elfelejteni.
Galéria
Szabina’s World 